Hazánkban a bejelentett zoonózisok száma enyhén csökkenő trendet mu­tat, ennek ellenére jelentős gazdasági, társadalmi és közegészségügyi ter­het jelentenek. Az újonnan felbukkanó fertőzések többsége is zoonotikus eredetű (pl. COVID-19, majomhimlő).

Ahányszor antimikrobiális szerekhez nyúlunk, rezisztens baktériumpo­pulációk keletkezését vagy felszaporodását kockáztatjuk. A kezelésekkel célba vett baktériumok rezisztenciájának alakulása már régóta a figyelem középpontjában áll. Az MRSA és az ESBL példáján megtanulhattuk, hogy figyelmünknek ki kell terjednie minden olyan baktériumra, amely ki van téve az antimikrobiális szerek hatásának. Ezért nagy szükség van olyan orvosi és állatorvosi stratégiák kifejlesztésére, amelyekkel a bakteriális rezisztencia kordában tartható.

Irritábilis bél szindrómában a bélbarrier szabadabbá válik a bélbe került káros baktériumok számára. 

A tífuszbaktérium sejtekbe jutását gátolni lehet ezetimibbel, így a fogékony szervezetek ellenállóképessége növelhető.

Koreai tudósok újfajta rákterápia kifejlesztésén dolgoznak. Genetikailag módosított Salmonella baktériumok segítségével próbálják elpusztítani állatokban a rákos sejteket.

Az új generációs probiotikumoktól azt várják, hogy nem csak a bélrendszer egészségét biztosítják, hanem képesek az antibiotikum-rezisztens baktériumok kiszorítására is. 

A Kansas Egyetem kutatói egy protein szerepét fedezték fel olyan baktériumokban, melyek például a tífuszt, meningitist vagy a dizentériát okozzák. A mostani eredmények új, a mostaninál jobb antibiotikumokhoz vezethetik el a gyógyszerfejlesztőket.

A modern nyugati életmód körülményei között nincs különösebben nagy szükség a gyomorsavra a táplálékok megemésztéséhez. Ugyanakkor a gyomorsav mint barrier kiesése növeli a gasztrointesztinális és egyes légúti fertőzések kialakulásának kockázatát. Ezzel szemben áll a savtermeléshez kapcsolódó betegségek kockázatának csökkenése. Tekintettel a protonpumpagátlók gyakori alkalmazására, időszerû lenne a csökkent gyomorsavtermelés nettó kockázatnövelő vagy kockázatcsökkentő hatásának meghatározása.

Az Egyesült Államokban évente több millióra tehető a macskával, kutyával vagy egyéb kisállatokkal való érintkezés kapcsán kialakuló fertőzések száma. Súlyosságuk az önmaguktól rendeződő állapotoktól az életet veszélyeztető szisztémás betegségekig terjed. A terhesség alatt jelentkező toxoplasmosis súlyos kongenitális infekció forrása lehet. A házi kedvencektől eredő gombafertőzések fő megjelenési formája a tinea corporis/capitis. A baktériumok közül elsősorban a Campylobacter és a Salmonella betegíti meg a kisállatok gazdáit. A házi kedvencek ízeltlábúak által terjesztett (pl. rühösség) vagy vírusos betegségek (pl. veszettség) köztes gazdái is lehetnek. A kisállat fertőzéses betegsége lokális vektorokra és endémiás állapotokra hívhatja fel a figyelmet (pl. Lyme-kór veszélyét jelezheti). A megelőzés érdekében fontos az alapos kézmosás, az állattartásból származó hulladék megfelelő kezelése, az állatok fertőzéseinek felismerése és kezelése. Fontos, hogy párbeszéd alakuljon ki a háziorvos és az állatorvos között.